Preparation for something bigger

#frankensteincolnago facing rough terrain#frankensteincolnago facing rough terrainLast Friday I put myself to the test, I cycled 228km to see how my body and mind reacts. It went well, I kept myself to a strict eating and hydrating schedule, a comfortable pace without peaks, and I ended up with an average speed a bit above 25 km/h. I am very satisfied with this actually, considering that the last time I cycled 200+ was 8 years ago when I rode around the lake Balaton in Hungary.

LF7 routeLF7 routeIt was good weather, I only had a morning shift at Tour de Ville which ends most of the time until 10am. I had some luck also, there wasn’t much to carry, easy day at work, I was done with it already at 9:30am. I quickly cycled home, filled my bottle, stuffed the home made flapjacks into my cycling shirt pocket and began my first round. The day before, when I came up with the idea I looked up a route, which goes until the border of Belgium than makes connection with the LF7 route (The Netherlands cycling route network) which leads back to the Eindhoven canal and eventually back to my house. I didn’t have that much self confidence to do one big 200+ km round, but this way I could do less in case something goes wrong.
It is more or less a 60km circle, I planned to do it 3 times plus the kms from work in the morning shall be certainly 200+km. So, I finished with the first round at 12:30pm, I had lunch at home then I went back for the last two rounds. Surprisingly it went well, my biggest problem was only the saddle. It seems that the 15Euro Selle Italia saddle is perfect for the bike messenger job, but not good at all for long distance cycling. No problem though, I just have to put my good old Brooks B17 on the #frankensteincolnago if I plan long rides in the future like this. Which I intend to do.

 

Why did I call this a test day? The people who know me, they know I like to push myself to the limits from time to time, this is one reason. The other reason is more specific, I have a plan. Unfortunately, I had to cancel the first Caminha-Lagos bicycle tour, because of the lack clients. Our project is new, obviously we still have to work hard and a lot with it, especially with marketing. Anyway, I have the week 13. off from work, without a bicycle tour to do. I wanted to fill this gap somehow, so I came up with an idea, discussed it with my wife, we talked about it a lot, and we decided to do it. I am not going to share it yet, only my biggest concern:

Am I capable to do 300+ kms in a day, during four days in a row?



 

Múlt hét pénteken tartottam egy "hogyan is bírom a hosszú bringázást" napot és letekertem 228 km-t. Várakozáson felül sikerült teljesítenem, szigorúan tartottam magam a rendszeres evéshez és iváshoz, nyugodt, csúcsoktól mentes tempóhoz, és így sikerült egy 25 km/ó átlagot kisajtolni magamból. Igazából nagyon is boldog vagyok, ha számításba veszem azt, hogy legutóbb amikor 200+ tekertem az még nyolc évvel ezelőtt volt, amikor megkerültem a Balcsit.

My draft horse and the Scottish bullsMy draft horse and the Scottish bullsReggel melóval indítottam a Tour De Ville futár cégnél, azonban csak egy rövid műszakom volt, amivel általában 10:00 végezni szoktam. Aznap a szokásosnál is jobban ment, kevés volt a posta, jó volt az idő meg a kedvem is, így 9:30-kor már meg is voltam vele. Haza tekertem, megtöltöttem a kulacsom, magamhoz vettem egy rakat házilag gyártott müzliszeletet és nekifeszültem az első körnek. Előző nap, amikor ezt az egészet kitaláltam, némi térkép böngészés után kijelöltem magamnak egy kört, ami nagyjából 60 km. A házunktól irány a belga határ, majd kelet felé haladva rácsatlakozva a LF7 útvonalra (holland túraútvonal hálózat) ami elvisz az Eindhoven csatornáig, ahonnan egyenesen vissza jutok a házunkhoz. Annyira nem volt nagy az önbizalmam, hogy egyből csináljak egy nagy 200+ kört, hátha valami rosszul sül el, elkészülök az erőmmel, vagy a munkalovam nem bírja a kiképzést, ezért tartottam célszerűbbnek kisebb körökből többet csinálni, szám szerint hármat. Az első kör után megálltam otthon, ettem egy jó nagy adag pennét, majd elindultam a maradék két körre. Szerencsére nem éheztem el, nem éreztem különösebben fáradtnak sem magam, egyetlen problémám a nyereg volt. Úgy tűnik a 15 Euro-s Selle Italia nyereg tökéletesen megfelel a futárkodáshoz, de hosszabb túrákra nem kimondottan alkalmas. Szóval a jövőben, amikor ilyet tervezek inkább felrakom a jól bevált Brooks B17 nyergemet. Márpedig tervek vannak, nem is akármi.

Azok akik ismernek, tudják, hogy szeretek időről időre "őrültségeket" csinálni, amit én inkább úgy szeretnék nevezni, hogy feszegetem a teljesítőképességem határait, bár lehet könnyen lehet, hogy a többieknek van igazuk :) Ez az egyik ok, a másik sokkal kézzel foghatóbb, két hét múlva lett volna az első Caminha-Lagos kerékpár túra, ami érdeklődés hiányában elmarad. Hiába, a Wheel Nuts Cyclotouring még új, sok munka van/lesz még vele, de minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megismerjenek minket. Továbbá ugyanebből az okból kifolyólag nem jelentkeztem be munkára sem a futárokhoz, vagyis lett egy teljesen üres hetem. Nagyon szerettem volna ezt valami hasznossal kitölteni, támadt is egy meredek ötletem, amit megbeszéltem Barbival, átrágtuk minden sarkalatos pontját, előnyét hátrányát, majd úgy döntöttünk, hogy megcsináljuk. Ennél többet egyenlőre nem kívánok megosztani, meghagyom itt mint egy hatalmas cliffhanger-t, csak annyit spoiler-eznék el, ami a legjobban aggaszt engem is a projekttel kapcsolatban:

Vajon képes vagyok-e 300+ km-t tekerni egy nap, négy egymást követő napon keresztül?

Greetings/Üdvözlettel,
András